Mint ha másban élném ki magamat. Nem vagyok az önmagam ura. Csak megyekmegyek az árral szemben. Nem veszem észre magam mellett azokat a kis dolgokat, amiket kéne. Március óta, mióta nem írtam. Majdnem hogy feje tetejére állt a világom. Voltam lent-fönt-lent-fönt. De mégis valahogy csak a jó dolgok ragadnak meg bennem. Lassan, inkább említésképpen GYORSAN itt lesz az iskola vége. Három hónap végre. Végre, hogy nem zaklatnak ostoba vegyületekkel, vagy a szaporodás jellemzőivel. NemNEMNeMésNem. Következik a "megérdemelt" pihenésem. Foggalmam sincs mit fog hozni mostantól a nagy gimnazista életem. Talán valami jobbat szebbett kedvesebbet. Minden esetre hiszek benned valóság :)Ne hagyj cserben kérlek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése