2009. november 29., vasárnap
Sit next to me..
Talán, ha magam mellé képzelem, minden sokkal jobb lesz. Ha olvasnád ezeket a sorokat, tudd meg, hogy szeretlek.Ritkán mondok ilyet, sőt, soha se éreztem még ilyet. És nem is gondoltam volna, hogy ezt egyszer le is írom. Akár ha megbántottalak, vagy rosszat szóltam, azért volt, mert mindig is szerettelek. Soha nem mutattam ki. És ezen túl se fogom. Nem ismerlek túl régóta. Ha rossz kedvem van, mindig számíthatok rád. Furcsa ilyen mondatokat leírnom, de kimondanom még nehezebb lenne. De azt hiszem, van ennek jövője. Lehet, hogy ez az egész 1 hét múlva eltűnik, de addig élvezem.
Kezdem magamat egy céltáblának érezni. Talán mindig én vagyok pont ott pont akkor, amikor az ember rajtam vezeti le az idegeit. Vagy bennem van a hiba. Túl sok embert haragítottam magamra a korábbi viselkedésemmel. De mindenkinek van egy korszaka, amikor elviselhetetlen. De az, hogy valaki olyat mondd, ami nem igaz, azt nem bírom.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése