2009. október 13., kedd


Emlékemben mindig te élsz,
Az ember, aki semmitől se fél.
Mert ha bárhol, bármi van,
Te segíthetsz rajtam csak.
Ha egyedül voltam számíthattam rád,
De hirtelen eltűntél, és nem maradt más,
Csak a mosolyod a fejemben,
És egy kép a kezemben.
De nekem nem elég az emlékezetem,
Mert úgy érzem veled mindent elérhetek.
Ha akarom, akkor repülhetek,
És mindenkihez közelebb kerülhetek.
De ez az egész csak vágyálom,
És a külön töltött napokat számlálom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése