2009. május 31., vasárnap

just a word

sokszor jutsz az eszembe,
hogy szívemet újra tenyeredbe tegyem.
szeretnék ismét arcodba nézni,
és melletted többé semmitől félni.
hiszen te ott lennél mellettem,
és fognád mind a két kezemet.




sumer

the summer is near,, olvastam egy újságban tegnap . de vajon mit is nevezhetünk most nyárnak?? ezt a pocsék időt ami itt van miskolcon ?? -.- már unom, sehova nem lehet ilyen időbe menni. kb. filmet lehet nézni :D:D


sun is shining ne feledjétek ^^



2009. május 30., szombat

.

Mondtam hogy rám ne nézz,

Hiszen így még sötétebb az ég,

Mégis csak engem láttál,

De mégis mit vártál?

Hogy majd megfogom a kezed?

És te leszel a végzetem?

Várhatsz rám ameddig csak akarsz,

Bár szíved semmit sem takar.



Csak ültek egymás mellett,

A lánnyal egy fiú állt szemben,

Ők még nem találkoztak,

De össze nem is barátkoztak.

Hiszen a lánynak választania kellett,

De ő a lépcsőn csak ment egyre feljebb.

Az ugrásra készült,

Belül, szíve rémült.

Visszarántani akarták,

De a lányt, már csak lent találták.

A fiúk térdre estek,

És újra egymással szemben.

Az évek során találkoztak,

És a gondolattal is megbirkóztak.

Hogy a lány, akit szerettek, nincs többé,

De szívükben az emlék megmaradt örökké.

Majd a lány sírjára borultak,

És arra az estére gondoltak.


twilight


mindenkinek ajánlom ezt a könyvet ^^ amíg nem láttam nem is hallottam róla,de most már tudom mért szeretik ennyien :) azóta az összes könyv megvan vagy 60x megnéztem és nem lehet ráunni :D azért mániákus nem leszek. de ha belekezdesz nem lehet letenni





inthebegining

mit is tudnék így elsőnek írni..nem vagyok túl nagy író, és nem is azért írok blogot,hogy most menőbb legyek, hanem azért hogy amit érzek , leírok. ált. nem vagyok egy visszahúzódó tipus.. szeretek barátkozni és van egy megszokott egyéniségem. verseket írok, amikor oylan állapotba kerülök. nem a boldogságról írok. mert arról nem tudok. van amikor csak a látszat boldogságot használom, hogy másnak ne kelljen az ilyenről beszélnem :D







A lány csak értetlenül állt,
És a fiú már rá várt,
Szemük üveges tekintetű volt,
És olvasni lehetett belőle minden sort.
Rezzenéstelenül egymásra néztek,
És gyengéden egymáshoz értek.
Beszédük, csak halk suttogás volt,
A lány tudta, hogy mi a gond.
A fiú annyit mondott: -Viszlát!
És lány boldogsága örökre elszállt